Sörturizmus felsőfokon! Prága :-)

13987641_1169311393091351_7374623910179592088_o(1)

Hazánk turistái által is közkedvelt célpontba látogattunk, Európa Sörfővárosába, Prágába. Ezúttal nagy kivétellel a buszos utazást választottak (mint mindig), a Regiojet cseh busztársaság igénybevételével. Rá aggatjuk az “ajánlom” matricát, mivel 10800 Ft-ból megfordultunk, ami testvérek között is alternatívát jelent az autós utazással szemben, mind árban, mind pedig kényelem szempontjából. Az ár tartalmazott az útsorán többször is kávét, teát vagy forrócsokit. A szórakozásról pedig egy üléstámlába épített tablet gondoskodott, amint filmeket nézhettünk, zenét hallgathattunk vagy internetezhettünk. Természetesen GPS alapján a megtett utat is számolgathattuk. Első jelentősebb megállónk Brno-ban volt. Fél órát töltöttünk itt, Morvaország fővárosában.

A jóleső pihenő után tovább folytattuk utunkat Prága felé. Fél három tájban érkeztünk meg, nagyjából pontosan, kissé elmacskásodva és annál éhesebben. Gyorsan kerestünk egy belvárosban közlekedő vonatot (villamost), ami eljuttatott minket ideiglenes otthonunkba. Mivel már nagyon éhesek voltunk, gyorsan felkerekedtünk a Vencel tér felé, abban hiú reményünkben, hogy csillapíthatjuk éhségünket. Prágában megszokott utcai bódéban cseh specialitásokat kínáltak. Például hozzájutottunk gordonblue burger néven forgalmazott cseh remekhez, mely tartalmazott egy mirelit fasírtot nyers káposztával, mindezt egy sima bolti zsemlébe rakva. Mindezt fakultatívan megbolondíthatta az ember hamisítatlan autentikus cseh fűszerekkel, ketchuppal vagy majonézzel. Nem vártunk nagy színvonalat egy utcai büfében (ami kb. 300 méterenként megtalálható volt), de ezt bármelyik budapesti aluljáróban üzemelő pizzás felülmúlja.
Egy turisztikailag felkapott európai nagyvárostól azért többet várna az ember (pláne, ha magyar) gasztronómiai szempontból. Mindezt alátámasztja az 500 méterenként megjelenő kürtöskalács árus (amit jellegzetesen fagylalttal töltenek), s mindezt hagyományos cseh édességként reklámozzák. Tradicionális cseh éttermekben pedig általában megtalálható a Gulyás leves is.

Városnéző túránkat Vencel térről folytattuk az óváros felé, miután kínzó éhségünket sikerült csillapítanunk. Amennyiben valaki felhívja a figyelmetek, hogy rengeteg turistára lehet számítani ebben az egyébként csodaszép városban, akkor azt vegyétek véresen komolyan. Ennyi embert még nem láttunk! Másrészről, ha véletlenségből cseh néptanulmányt szeretnétek írni, akkor nem ez a megfelelő város hozzá. Sokkalta jobb választás, ha kínai, orosz vagy magyar tanulmányt írnátok. Igen, ez a turizmus fővárosa. Szinte mindenféle náció képviselteti magát Ázsiától kezdve Nyugat-európáig, így olvasztótégelyben érzi magát az ember.

Az óváros felé tartva egy efféle kincsesbányába akadtunk, de ha nincs nálatok egy kincsesláda tele arannyal, akkor kerüljétek el. ?

Végre átverekedve magunkat a tömegen elértük a Károly hidat, ahol csodálatos látványban volt részünk. A Vltava folyó partján órákig ellehet nézelődni, pláne, ha kérünk pár korsó helyben főzött Cernohorsky Granat aranynedűt, ami inkább fekete színben pompázik.

A Moldván átívelő Európa legrégebbi hídjának alapkövét 1357-ben helyezték el, és a mai napig Prága egyik leghíresebb látnivalójaként tartják számon. Mindezt mi is alátámaszthatjuk félrészeg állapotban. A hídon hömpölygő tömegen keresztül áthatolva – holott talán egyszerűbb lett volna úszva – elértük a “Kis oldalt”. A város ezen részén kicsivel kevesebb volt már a turista, talán azért is lehet, mert kisebb. Nagyon elragadó az utcákat járva, hogy a házak egységesek, mind a középkori hangulatot teremti meg szemeink előtt. Kis középkorú utcákban és sikátorokban haladtunk, majd felfelé vettük az irányt, hiszen a vár kimagasló élmény, mind látnivaló szempontjából, mind pedig tengerszint feletti magasságától is. ? A séta kimerítő volt, így megszomjazva betérve az első kisboltba elkezdtünk megismerkedni a cseh sörök remekeivel. Elhangzott egy olyan mondat is, amelyet máig sokat emlegetünk: Ez csak sör, mi baj lehet? ? Tényleg semmi, persze az apropója egy valós cannabis tartalmú sör volt. Persze mi nem ittunk belőle, hiszen magyarok vagyunk és itthon ez tilos. Szabálytartó állampolgárok vagyunk! ( … ? )

Megfáradva visszatértünk hotelünkhöz, ahol még gyorsan bedobtunk pár helyi cseh remeket korsóba töltve. Írásunkat is pihenőre fogjuk, de hamarosan érkezik a folytatás, hamarosan pedig Krakkóból fogunk jelentkezni. ?

István és Dani

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük